|
Vevőkiszolgálás
2006.03.21. 08:43
Vevőkiszolgálás:
Eszköz, mellyel a vállalatok megkísérlik megkülönböztetni a termékeiket, megtartani vásárlóikat, növelni forgalmukat és emelni profitjukat.
Értelmezhető például: -panaszok, -mérőszámok, -vállalati filozófia alapján.
Jellemzői: -közgazdasági szempontból a logisztikai rendszer kimenete, -a vállalat marketing-mixének, disztribúciós elemének is része, -színvonala közvetlen hatással van a piaci részesedésre, jövedelmezőségre, -szükséges, hogy mérni tudjuk, ill. hogy a logisztikai rendszer tervezésének szerves részét képezze.
Fő elemei: -a termék ára, -minősége, -kapcsolódó szolgáltatások.
A vevőkiszolgálás elemei:
1.) Vásárlást megelőző elemek: -a vevő-kiszolgálási politika kidolgozása (előre legyen hozzáférhető a vevő számára) -hiánycikkek aránya: nem teljesített megrendelések készlethiány miatt -szervezeti felépítés: könnyítse meg a vállalati politika megvalósításához tartozó funkciók közötti kooperációt és kommunikációt -a rendszer rugalmassága: az értékesítési csatornában előre nem tervezhető eseményekre való rugalmas reagálás érdekében -vásárlói tájékoztatók szervezése: készletezési, szállítási, rendelési rendszereink megismertetése a vevővel
2.) Vásárláshoz kapcsolódó elemek -megrendelési infóképesség, a vevő gyors és pontos tájékoztatása (pl. várható berakodási és kézbesítési idők, elmaradt rendelések helyzete) -megrendelési ciklusidő (a vevő rendelésfeladásától az áru kiszállításáig) -szállítások gyorsítása, egyes vásárlói szegmensek kiemelése (egyes ügyfelek elvesztése nagyobb költséget jelentene, mint a szállítás meggyorsításának költsége) -a rendszer pontossága (mennyiség, termék, számlázás pontossága) -megrendelési kényelem (könnyen kitölthető űrlap, egyértelmű szakkifejezések...) -termékhelyettesítés (ha legalább olyan jó teljesítményű, kicserélhető már árura is)
3.) Vásárlást követő elemek -beállítás, jótállás, módosítások, javítások, alkatrészek, -termékkövetés, -vásárlói követelések, panaszok kezelése.
Elemzése fontos, mert: -befolyásolja a vevők rendszeres vásárlásait, -kritikus szerepet játszik a vevőkör fenntartásában, -sokkal (5x) többe kerül egy új vevő megnyerése, mint egy régi megtartása.
Vevőkiszolgálási szintek, mutatószámok, normák
A vevőkiszolgálási teljesítmény mérésének és ellenőrzésének 4 fő szakasza: 1) számszerű teljesítményi normák meghatározása minden szolgáltatási részterület számára 2) minden szolgáltatási részterület tényleges teljesítményének mérése 3) a tényleges szolgáltatás és a normák közötti eltérés folyamatos figyelése 4) a tényleges szolgáltatást javító intézkedések meghozatala A normáktól való eltérést folyamatosan dokumentálni kell
Vállalati vevőkiszolgálási stratégia
Kidolgozásakor figyelembe kell venni, hogy: -a belső költség,- ill. kontrolling információs rendszer képes-e megfelelő adatokat szolgáltatni -rendelkezésünkre állnak-e a stratégiaalakításhoz szükséges fogyasztói alapinformációk -aki ilyen infókkal nem rendelkezik, azzal előfordulhat, hogy félreértelmezi a vevőkiszolgálást, figyelmen kívül hagyja a vevői hasznot, félreértelmezi az eladók piacát, nem jut el a valódi vevőkiszolgálási költségek megismeréséig, versenytársai szolgáltatásainak színvonalára törekszik, közben megfeledkezik legfontosabb fogyasztóiról, rendszerfejlesztés helyett a személyi állománynövelését szorgalmazza, jobbat vagy többet kínál, mint amit a piac igényel.
A színvonalmutatók kialakítása előtt elemzendő külső-belső környezeti hatások, ill. amire oda kell figyelni: -termékhelyettesíthetőség (saját termékeink helyettesítése pl több méret) -a piac szolgáltatások szerinti szegmentálása -az értékesítési / kereskedelmi részlegnek pontos infókkal kell rendelkeznie -néha az értékesítők meg sem próbálják eladni a szolgáltatásokat -a félreértéseket tisztázni kell (vevő valós szükségletei ill. magasabb igények) -meg kell találni az optimumot költségcsökkentés és vevőkiszolgálási szint között. (minimum és maximum elv)
Vevőkiszolgálási teljesítménymutatók:
1) Pénzbeli teljesítménymutatók ahhoz, hogy csökkenthessük egy termék vásárlóhoz való kiszállításának költségeit, tudnunk kell, mekkora ez a költség, ill. milyen összetevőkből áll -annak eldöntéséhez, hogy a központi anyagraktár, vagy az elosztási központ kltgei magasak vagy alacsonyak-e, külső „benchmark” jellegű összehasonlító kltgek is szükségesek -a különböző színvonalmutatókhoz tartozó kltgszintek ismerete alapján dönthetünk a differenciált kiszolgálásról -csak 1-1 kltgalapú ABC-elemzés révén dönthetünk arról, hogy a készletszintek kielégítőek-e, vagy túl magasak (esetleg alacsonyak...) 2) Naturális szolgáltatási színvonalmutatók: -szállítási idő (gyorsaság, pontosság, gyakoriság)
-rendelési ciklusidő (rendelés-leszállítás) -átlagos kiszolgálási idő -szállítási megbízhatóság (szerződésben megadott határidők betartása) -minőség -hibás teljesítések száma -kiszállítási készenlét (előre nem jelzett igények azonnali teljesítésére való képesség) -szállítás rugalmassága (utólagos módosítási lehetőség)
|