A szabványosítás a felhasználó és a fogyasztó érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. A szabványosítás célja a rendszeresen ismétlődő műszaki-, gazdasági feladatokra egységes és következetes megoldási módok alkalmazása. A jogszabály kimondhatja, hogy egy szabvány alkalmazása jogilag kötelező vagy csak ajánlott.

A szabványosításban olyan fogalmak ismertek, mint a szabványosítás tárgya, szabványtípusok. A szabványosítás elősegíti a műszaki fejlődést. A szabványosítással hazánkban a Magyar Szabványügyi Testület van megbízva. A katonai szabványosítás a szabványosítás egyik speciális része.

A szabványosítás tárgya

• termékre, terményekre, létesítményekre, berendezésekre vonatkozó műszaki követelmények, méret és minőség-választék, vizsgálati módszerek, mintavétel, minősítési feltételek, megnevezés, megjelölés, az árukezelés és megóvás módja,

• a munka-, az élet-, az egészségi-, a testi épség és az emberi környezet-, valamint a vagyonvédelem érdekében termékekre, létesítményekre vonatkozó műszaki követelmények vizsgálatok,

• műszaki és gazdasági tevékenység körében használt fogalmak és meghatározások, ezek jelölése, ábrázolás- és írásmódok, műszaki mérési és számítási módok,

• dokumentációs és más rendszerező módszerek, ügyviteli nyomtatványok és eszközök,

• a szolgáltatásokra vonatkozó műszaki követelmények, vizsgálatok, minősítési feltételek és meghatározások.

A szabványosítás előnyei

A szabványosítás elősegíti a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását az általános, ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások kibocsátásával, a nemzetközi szabványosítás tevékenységében a nemzetgazdasági igények érvényesítését, a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását, műszaki fejlesztés eredményeinek széleskörű bevezetését, az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és biztonságát, a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítását. A szabványok lehetnek nemzeti, regionális, nemzetközi, továbbá gyári illetve katonai szabványok is.

A minőségbiztosítás tehát egy-egy cégen belül vállalati, belső szabványok létrehozásával, ill. azok betart(at)ásával képes az egyenletes minőséget elérni. Ennek oka a JIT-elv meghonosodásában gyökerezik, de már az eredeti TPS- (Toyota Production System) alkalmazásban is megmutatkozott. Mivel az összeszerelőnek a továbbiakban csak egy alkatrész állt rendelkezésére, minden alkatrésznek pontosan kellett illeszkednie ami viszont egy nagyon komoly minőségbiztosítási válsághoz vezetett. Idővel Toyota minden egyes alkatrészt áttervezett, és a tűréshatárokat szükségszerűen csökkentették vagy növelték. Ezzel egyidőben szigorú statisztikai folyamatirányítást (SPC) vezettek be (ld. TQM ) és Toyota minden beszállítóját kötelezte megfelelő minőségű alkatrészek szolgáltatására. Sok esetben a minőséget biztosítani nem képes szállítók szerződéseit felmondták.

Forrás: www.wikipedia.hu

Manapság a minőségbiztosítási rendszerek zászlóshajójának számít a TQM (Total Quality Management), amely olyan komplex, az egész vállalatot átfogó, tudományos igényű eljárásokat alkalmazó minőségbiztosítási rendszer, amely a cég életének minden területére (vagyis totálisan) érvényes, ill. kihat annak érdekében, hogy a vállalat működésének végeredménye minőségileg minél jobban közelítse a kifogástalant.

A minőségorientált vezetés (TQM) három alappillérje a vevőközpontúság, állandó folyamatjavítás és teljes körű részvétel. A szervezet feladatának az azonosított vevői igényeinek kielégítését, azok elégedettségének biztosítását tartja és szervezet minden funkcióját szolgáló folyamatok állandó javításával igyekszik piaci versenyképességét fenntartani. TQM igéreteinek megvalósulásához alapvetően fontos a teljeskörű dolgozói részvétel.

Forrás: www.wikipedia.hu