A műszaki tudományok elég tágan fogalmazott terület, viszont tény, hogy nem csak egyféle műszaki tudomány "érintett" a logisztikával.
A legalapvetőbb kapcsolat nyilvánvalóan a közlekedéstudományokkal áll fenn a logisztika szállítási, szállítmányozási, fuvarszervezési területei révén. A különféle járművek felhasználása, ezáltal a különböző, esetleg kombinált fuvarozási módok kialakítása, az útvonaltervezés úthálózatra vonatkozó szempontjai csak néhány azok közül a lehetőségek közül, ahol a logisztika és a közlekedéstudományok "találkozhatnak".
A közlekedéstudományokkal való kapcsolatnak új lendületet adott a citylogisztika (ki)fejlődése, hiszen itt már nem csak az eredeti "cityprojektben" szereplő belvárosi éjszakai árufeltöltés logisztikai megszervezéséről van szó, hanem a városokon belüli személyszállítás kérdéseiről is. El lehet képzelni, milyen közlekedéstudományi és logisztikai kihívás pl. Budapest új tömegközlekedési rendszerének megtervezése, kiépítése, és majdani üzemeltetése.
Egy másik fontos műszaki tudományterület az automatizáció. Ez nem egyszerűen csak a termelő üzemek logisztikájának kialakításánál kell, hogy előkerüljön, mint az automatizált termeléshez kapcsolódó termelésellátási feladat, hiszen a technika fejlődésével magában a logisztikában is egyre több olyan gépet, berendezést használunk, ill. a jövőben még többet fogunk használni, amelyek már automatizáltak. Gondoljunk csak a logisztikai fejlődés nagy reménységének tekintett RFID-technológiára!
Ez rögtön felveti egy másik műszaki tudomány, az IT, vagyis az informatika kapcsolódását a logisztikához. A kapcsolat a XXI. században már teljességgel magától értetődő: mind hardware-, mind software-vonatkozásban kölcsönös egymásra hatással fejlődik a két terület. (A témáról több tanulmányt is lehetne készíteni, de megtette ezt már helyettem néhány specialista, az ő írásaikat rendszeresen közli a Logisztikai Évkönyv aktuális kiadása.)
Meg kell említeni még egy műszaki tudományt, s ez a mechatronika, vagyis az elektronika egy speciális változata. Ez különösen (értelemszerűen) az elektronikai iparban, ill. az autóiparban "utazó" cégek számára bír elsődleges fontossággal, hiszen a termelés technológiája jórészt erre épül nem egy vállalatnál. A termelési logisztikusnak pedig legalább folyamatmélységig tisztában kell lennie a termelés menetével, hiszen a termelésellátás megszervezése a technológiai folyamatok ismerete nélkül elképzelhetetlen.
Ezen kívül természetesen a manapság egyre nagyobb jelentőségű facility managmenthez kötődő építészet, épületgépészet is megemlítendő a logisztikához kapcsolódó műszaki tudományok táborában - elég, ha csak a mostanság hihetetlen ütemű raktárbázisfejlesztésekre gondolunk. Raktárat tervezni nem egyszerű dolog, nagyon sok különféle követelménynek kell megfelelnie egy jó raktár-, vagy akár egy gyárépületnek is - kezdve a hatósági (pl. önkormányzati, vagy tűzvédelmi) előírásoktól, a raktározandó-gyártandó termék sajátosságaiból fakadó speciális követelményekig (ld. az Agrárlogisztika menüpont alatt példaként szerepló gabonasilót, vagy a gyógyszeripari termékek raktárát, esetleg a pormentes környezetet, meghatározott relatív páratartalmat igénylő elektronikai berendezések gyártását-raktározását.)
Forrás: saját kútfő |