Úgy gondolom, ez az a tudományterület, amelynek kapcsolata a logisztikával talán még az oly sokat emlegetett marketingénél is nyilvánvalóbb. Mégpedig azért, mert a logisztika alapvetően gazdaságtudomány, és minden gazdaságtudományok alapja a gazdaságtan (ill. annak különféle variációi, pl. közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan stb.)
A gazdaságtan olyan nagy és szerteágazó tudományterület, hogy ehelyütt nem nagyon van rá lehetőség, hogy a logisztikával az összes kapcsolódási pontját érintsem.
Nem egy olyan eljárás van, amit a gazdaságtan fejlesztett ki, de a logisztika is használja. Ezek közül talán a legismertebb a Pareto-elv, amelyet a logisztikában főként az ABC-analízis nevű eljárás során érvényesítünk (ld. logisztikai értelmező szótár). Mindemellett megemlíthető még kiragadott példaként a Gauss-görbe, vagy a SWOT-mátrix is.
A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. A közgazdaságtan két legfontosabb ága az egyének (emberek, háztartások, vállalatok) racionálisnak feltételezett döntéseit vizsgáló mikroökonómia és az országok gazdaságának kérdéseivel foglalkozó makroökonómia. A közgazdászok gyakran megkülönböztetik a pozitív közgazdaságtant, amely a gazdasági jelenségek értékelés nélküli magyarázatával és leírásával foglalkozik, és a normatív közgazdaságtant, amely értékítéletet alkot és a jövőre vonatkozó döntéseket alapozza meg.
Jelentősebb közgazdaságtani irányzatok:
A közgazdaságtan részterületei:
|