Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management - SCM) az anyagok és az információk áramlása révén a nyersanyagbeszállítók, a gyártó üzemek, a disztribúciós szolgáltatók és a fogyasztók kapcsolódó összehangolt vezetési és szervezési tevékenységeinek összessége. Kialakulása a logisztika továbbfejlődésének logikus lépése volt, gyakorlatilag a logisztikának a vevőkiszolgálási színvonal emelése érdekében végrehajtott fejlesztése volt, válaszul a megváltozott vevői igényekre.
Forrás: dr. Szegedi Z.-dr. Prezenszki J: Logisztikamenedzsment
Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management - SCM) a logisztika alapjain felépült új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-kitermeléstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások, hulladékkezelés, újrahasznosítás).
A termelővállalatok, beszállítók, vevők, különféle logisztikai szolgáltatók logisztikai rendszereinek összekapcsolását integrált ellátási láncnak nevezzük. Az integrált ellátási lánc létrehozásának célja az értéktermelő folyamat minőségének, hatékonyságának javítása. Az integrált ellátási láncot a hatékony működés biztosítása érdekében menedzselni szükséges. A menedzselés alapvető célja a vállalatok működésének optimalizálása, ennek révén minél nagyobb érték teremtése. Az üzleti folyamatoknál (pl. beszerzés, szállítás, raktározás, gyártás) az együttműködő partnerek közös céljait veszik figyelembe. Az ellátási láncok menedzselése a logisztikai feladatok menedzselésén kívül magába foglalja az érintett vállalatokat átfogó stratégiai folyamatokat is (K+F – kutatás + fejlesztés, erőforrások biztosítása stb.).
Az ellátási lánc menedzselésével versenyelőnyt lehet elérni, mely megnyilvánul a forgalom és nyereség növekedésében, a készletek csökkenésében és az átfutási idők rövidülésében. Az SCM-en belüli egyes folyamatokkal kapcsolatos döntéseknél az egész SCM-re gyakorolt hatást vizsgáljuk, és az alapján optimalizálunk a kis részterületen is (pl. egy részterület működtetése esetleg más megoldással magasabb költséggel jár, de a gyártástól vevőig húzódó lánc egészében ez a megoldás hatékonyabb, a részterületen jelentkező többletköltségnél nagyobb megtakarítást jelent, ezért ezt választjuk).
Bizonyos esetekben összefolynak a határok a saját vállalat logisztikai folyamatai, ill. a beszállító és/vagy a vevő logisztikai folyamatai között. Erre tág lehetőségeket biztosít az informatikai háttér fejlődése (pl. az EDI, ill. egyéb internetes technológiák).
Forrás: www.wikipedia.hu (a szócikk szerkesztésében részt vettem)
A logisztikai folyamat mai értelmezése magában foglalja az ellátási lánchoz tartozó összes tényezőt - a beszerzéstől a termelés ellátásán, a raktározáson, áruelosztáson át - egészen az értékesítésig. Az ellátási láncban egymástól eltérő áramlások, az anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia- és munka-erőáramlás történik. Ezek összhangja meghatározó jellegű. Újabban a logisztika szó helyett az ellátási lánc kifejezést is használják, fenntartva, hogy a két fogalom nem összemosható! |
Az ellátási lánc (supply chain) szerepe az IT technológia rohamos fejlődése, az elektronikus kereskedelem térhódítása következtében jelentősen megnövekedett.
Az ábra az ellátási lánc vázlatos felépítését szemlélteti.
|
Az újabb környezeti és gazdasági változások hatására kialakult az ún. bővített ellátási lánc fogalma is. Ilyen hatások:
- globalizáció
- "átjárható" piacok (USA nemzetgazdasága, EU szabadpiaci törekvései, különböző egyéb kereskedelmi övezetek, szövetségek - pl. NAFTA) kialakítása
- elektronikus üzlet/kereskedelem kialakulása (e-business, e-commerce)
- CIL (Computer Integrated Logistics) - számítástechnikával integrált logisztika, vagy ellátási folyamatot követő informatika (vagyis a logisztika gyorsuló igényeit kielégítő számítástechnikai háttér - mind hardware, mind software tekintetében - létrehozása)
A "hagyományos" SC (Supply Chain - ellátási lánc) elsődlegesen csak a főbb operatív műveleteket (beszerzéstők az értékesítésig) vette számításba. Az egyre jobban szorongató hatékonysági, versenyképességi, és üzeleti eredméynességi elvárások azonban kikényszerítették, hogy a cégek már az "üzleti tervezés" fázisában, a logisztikát érintő és újszerű elemeket is tartalmazó stratégiai megfontolások mentén alakítsák, és bővítsék az ellátási láncot, ill. működési feltételeit.
Ennek nyomán a bővített ellátási lánc modellje a következőképpen írható le:
- a hagyományos ellátási lánchoz képest nem a beszerzés, ill. a beszállító ehhez kapcsolódó folyamatai jelentik a kiinduló pontot, hanem a döntéselőkészítés, a K+F (kutatás-fejlesztés) és a tervezés. Itt kell megemlíteni, hogy tanácsos a marketing, ill. a versenytárs tevékenységét elemző benchmarking bizonyos lépéseit is alkalmazni. Mindezt a 3G (Globális Gazdasági Gondolkodásmód) szemlélete kell, hogy összefogja.
- a hagyományos ellátási lánchoz, ill. mikro-elemeihez vertikálisan kapcsolódik az ECR (Efficient Consumer Response -fogyasztói igények visszajelzése), melynek szakszerű feldolgozása, kiértékelése nyomán észszerű a szükséges termelési/kereskedelmi lépéseket megtenni, benne az ennek folytán szükségessé váló marketing műveletekkel.
- a hagyományos ellátási láncot az értékesítés után, a másik irányba bővítő terület a controlling, amelynek ki kell terjednie a visszcsatoló jellegű, széleskörű társadalmi és gazdasági hatáselemzésre is.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a bővített SC bővített interdiszciplinaritást is jelent. Ebben a bonyolult, egyre több szakmát felölelő rendszerben pedig erősen felértékelődik a HRM (Human Recources Management) és benne az ember szerepe.
Forrás: Prof. Dr. Knoll Imre: Logisztika - Gazdaság - Társadalom 86-89 o. |