A pénz közel négyötödét vasúti folyósok építésére fordítják. Olyan gyorsvasútvonalakról van szó, mint a Lyon-Torino (754 millió euró), amelyet a tervek szerint később Budapestig, sőt az ukrán határig meghosszabbítanak, a Berlin-Nápoly-Palermo (960 millió) vagy a Párizs-Pozsony (438 millió euró), amely később ugyancsak tovább húzódhat a magyar fővárosig. 

Az elsőként említett vonalon belül a Budapest-Miskolc/Nyíregyháza gyorsvasútra 8 millió eurót különített el a bizottság, amely az Európai Parlament véleményének meghallgatása után dönt véglegesen a pénzekről. A nem vasúti folyosók közül a Rajna-Majna-Duna vízi folyosó fejlesztésére 190 millió euró jut Rotterdamtól a Fekete-tengerig. Ezen belül 4 millió jut a magyarországi navigációs adottságok javításának tanulmányozására. A Görögországtól Szófián át Budapestig vezető autópálya építésére 3,48 millió eurót ad a bizottság. Az Athén-Nürnberg/Drezda vasúti folyosón belül a Biatorbágy-Tata szakaszt érintő vizsgálatokra 1,22 millió eurót szánnak.

További közlekedési beruházások most jóváhagyott uniós finanszírozása között szerepel 3 millió euró a ferihegyi repülőtérre vezető vasút építésére is. Brüsszel elsősorban - a mostani számok szerint 56 százalékban - azokat a szakaszokat finanszírozza, amelyek két ország határövezetébe esnek, és a tagállamoknak nem igazán érdekük önerőből vállalni a kiépítést. Ahogy a bizottság szerdai közleménye fogalmaz: "előnyben részesítette a határkeresztező projekteket, valamint a környezetbarát közlekedési módokat, köztük a belvízi hajózást és a vasutat". 

Jelentős finanszírozást kaphat még a Lisszabont Madriddal összekötő nagy sebességű vasútvonal kiépítése (Évora–Mérida), a baltikumi gyorsvasútprojekt, a Szlovénia és Olaszország közötti összeköttetést előkészítő tanulmány, a Fehrman-szorosban kiépítendő vasúti és közúti összeköttetés, az Alpokat a Brenner-hágónál és a Mont Cenis-nél átszelő vasúti vonalszakasz és a Szajna–Schelde belvízi hajóút is. A Bizottság emellett az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS), az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) és a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) köréből is választott projekteket. 

A témával kapcsolatban nemrégiben lebonyolított európai parlamenti meghallgatáson Balázs Péter volt EU-biztos, a Párizs-Pozsony vasútvonal uniós koordinátora egyebek között azt hangoztatta, hogy a kelet-európai országok infrastruktúrájának fejlesztése fontos eszköz a térség és a tagságra vágyó államok integrációjának segítésére. Mint elmondta, Magyarország számára nagyon fontos, hogy a gyorsvasút Bécsig és Pozsonyig eljuthat, mert oda Budapest már nagyon közel van. Emellett  ez a forgalom növekedését is jelenti a térségben, ami gazdasági  előnyöket hordoz magában.

Forrás: www.hvg.hu