|
"Átjáróház helyett szolgáltatóközpont" - MLE-konferencia
2007.05.30. 08:29
Tíz éven belül több mint duplájára nő majd az Ázsiából Európába irányuló konténerforgalom, ami logisztikai szempontból hatalmas lehetőséget jelent hazánknak. Pénzből elvileg nem lesz hiány: a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére 2013-ig 2500 milliárd, logisztikai beruházásokra 850 milliárd forint jut majd. Az ezzel kapcsolatos első pályázatokat még idén nyáron kiírják.
"Egy szlovák és egy magyar sétál a szavannákon. Egyszer csak meglátnak egy oroszlánt, mire a szlovák elkezdi kötni a cipőjét. A magyar lemondóan legyint: Minek készülődsz, az oroszlán úgyis gyorsabb nálunk... Az igaz - feleli a szlovák -, de itt most az a kérdés, hogy kettőnk közül ki a gyorsabb..." Ezzel az anekdotával szemléltette a hazánk késlekedéséből származó hátrányokat Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke az "Átjáróház helyett szolgáltató központ" címmel rendezett hétfői konferencián Budapesten.
Hatszorosára nő a konténerforgalom
Az előadók abban egyetértettek, hogy Magyarország logisztikai szempontból hatalmasat szakíthat majd az Európa és Ázsia közötti kereskedelem további felfutásából, ehhez azonban gyors és hatékony cselekvésre van szükség. A bővülés oka, hogy az elmúlt húsz évben a transzatlanti térséggel szemben megnőtt a Csendes-óceáni térség gazdasági súlya, s ennek nyomán felerősödtek a Délkelet-Ázsia és Európa közötti gazdasági kapcsolatok is, emelte ki előadásában Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkára.
Ez maga után vonta a két kontinens közötti áruszállítás felfutását, ami a jövőben is folytatódni fog. Az Európa és Ázsia határán fekvő Jekatyerinburgban például évente duplázódik a konténerforgalom, ami összességében mintegy 121 százalékkal nő majd 2016-ig a két kontinens között - 2006-hoz képest. Az Ázsia és Kelet-Európa közötti konténerforgalom pedig még ennél is nagyobb mértékben, több mint hatszorosára bővül majd tíz év alatt.
Bár a két földrész közötti áruszállítás jelentős része jelenleg még vízen, a Vörös- és a Földközi-tenger érintésével bonyolódik, a jövőben a vasúti szállítás egyre inkább előtérbe kerül majd. Annál is inkább, mert míg a tengeri út 35, addig a szárazföldi csupán 15-19 napig tart.
Jönnek a hongkongiak
A hongkongi gazdaságfejlesztési miniszter nemrég közölte, hogy Magyarországot szeretnék megtenni áruik elosztó központjának. Ehhez azonban elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése és az üzleti környezet vonzóbbá tétele, figyelmeztetett Doór Zoltán.
Kiemelt útvonalak
Mindez hatalmas lehetőségeket kínál hazánknak: a szlovéniai Port Koper kikötőbe érkező ázsiai áru rajtunk keresztül juthat el Lengyelországba és Szlovákiába, ahol a közelmúltban például több ázsiai autógyártó is megtelepedett. A másik számunkra is fontos kikötő Konstanca, ehhez a kapcsolathoz azonban "rendbe kellene tenni a Dunát", figyelmeztetett az államtitkár. Emellett Záhonynak is az eddiginél jóval nagyobb szerep juthat a jövőben.
Figyelni kell azonban arra, hogy az áru ne csak átrobogjon rajtunk, hanem álljon is meg. Megállni pedig akkor fog, ha megfelelő logisztikai szolgáltatásokat kínálunk számára, magyarázta Chikán Attila, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság elnöke.
Az északi szomszéd a fő vetélytárs
A térségben egyébként az egyik legjelentősebb logisztikai vetélytársunk Szlovákia: szomszédunk egy alternatív vasúti átrakó és az ukrán széles nyomtávú vasútvonal Pozsonyig történő megépítését tervezi, ahonnan Ausztria és Németország felé már tudnak közlekedni a nagyobb merülésű uszályok.
Ahhoz, hogy fel tudjuk venni a versenyt a szlovákokkal, pénz (is) kell, amiben elvileg nem lesz hiány: Egyed Géza tájékoztatása szerint 2007 és 2013 között a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére az Európai Unió - a Közlekedési Operatív Program (KözOP) révén - és a magyar költségvetés összesen kétezer milliárd forint forrást fog biztosítani, PPP-programok révén pedig további ötszázmilliárdot lehet majd erre a célra fordítani.
Kimondottan logisztikai fejlesztésekre az EU és hazánk összesen százmilliárdot szán majd, a magánszférától pedig 750 milliárd forint befektetést remél a kormány. Így ezen a két területen összesen 3350 milliárd forint folyik majd be, összegezte számításait az államtitkár.
Páneurópai folyosók
Magyarország területén - Budapestet érintve - négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül. Ezek hazai szakaszai a következők:
- A IV. folyosó az osztrák és a szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 kilométer vasútvonalat és 410 kilométer közutat tartalmaz.
- Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996, a közúthálózat 784 kilométer hosszú.
- A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 kilométer.
- A X. folyosó X/B ága Budapestről indul. Szerbia és Montenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156, a közúti szakaszoké 171 kilométer.
Forrás: GKM
Ami az átszámítva 1703 milliárd forint lehívható kerettel rendelkező KözOP-ot illeti, azt a közutak, a vasút, a logisztikai centrumok és parkok, a tömegközlekedés és a dunai hajózás fejlesztésére használják majd fel. Mivel az egyik fő cél az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása, ezért a fentieken belül például a páneurópai korridorokban futó vasútvonalakat tennék rendbe, telepítenék az ETCS-rendszert és a GSM-R-t, mondta el Bajnai Gordon. A fejlesztéspolitikai kormánybiztos kiemelte, hogy a közútra - bár erre nagy igény lenne - az összes forrásnak maximum a felét lehet fordítani.
Nő a logisztika súlya
Míg az intermodális vagy regionális logisztikai központok "kerítésen belüli fejlesztéseire", azaz például építkezésre vagy gépek beszerzésére a Gazdasági Operatív Program (GOP) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében lehet majd pályázni, addig a kerítésen kívüli beruházásokra utóbbi mellett a KözOP biztosít majd forrást. Ezen célokra a GOP-nál 30, az ÚMVP-nél 70, a KözOP-nál pedig 48 milliárd forint fog rendelkezésre állni, tette hozzá Bajnai Gordon.
A kormánybiztos úgy véli, hogy a logisztikai fejlesztések eredményeként hatról tíz százalékra nő majd az ágazat súlya a GDP-n belül, ami mintegy nyolcszáz-ezer milliárd forint többlet-árbevételt jelent.
A tranzakciós költségek mintegy kétszázmilliárddal csökkennek majd az iparban, a teherforgalom által okozott károk pedig évente 100-150 milliárddal lesznek kisebbek.
Nyáron indul a pályáztatás
Ami pedig a közeljövőt illeti, az első GOP-pályázatok 2007 nyarán jelenhetnek meg, az elbírálásra pedig még idén sor kerül. A KöZOP-nak a logisztikai parkok külső elérhetőségét támogató alprogramját a nyár végén hirdethetik meg, az ÚMVP-re viszont 2008-ig várni kell.
Amennyiben a fenti fejlesztések megvalósulnak, és élni tudunk az Ázsiából az unióba érkező áruk kínálta logisztikai lehetőségekkel, akkor a szektor a magyar gazdaság növekedésének motorja lehet a következő hét évben, összegezte az előttünk álló időszak tétjét Egyed Géza.
Wéber Balázs cikke
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
