|
City- és városi logisztika
2006.02.25. 21:55
A citylogisztikai koncepciók tárgyát elsősorban a különböző fuvaroztatók megbízásából a szállító/szállítmányozó vállalatok által végzett körforgalmú szállítások képezik.
A szállítások lebonyolítása szempontjából a citylogisztika főbb célkitűzései a követezők:
- az egy járattal szállítható küldemények számának, a szállítási teljesítményeknek a növelése, a szállítójárművek jobb kihasználása és az összehangolt járattervezés révén;
- a szállítások gyakoriságának és minőségének növelése, ugyanakkor vagy kisebb járműszám mellett;
- a rendeltetésre álló szállítási időablakok minél jobb kihasználása.
Megvalósult citylogisztikai projektek:
Az első citylogisztikai projektet Brémában valósították meg. Ott már 1990 júniusa óta működik együtt több szállítmányozó cég és a helyi Áruforgalmi Központ Fejlesztő és Üzemeltető Társaság a város áruellátását biztosító és szállítási feladatok megoldásában. Az egyes szállítmányozók nem ügyfelekhez, hanem az azonos, illetve az egy útvonalon elérhető ügyfelek áruit összefogva környezetbarát szállítójárművekkel szállítják ki. Így nő a járművek kihasználtsága, kevesebb járműre van szükség, és nő az egy leadási helyre kiszállítandó átlagos árumennyiség. (Brémában például az utóbbi érték a kilencszeresére nőtt.)
Eredményesnek bizonyult az a berlini citylogisztikai projekt is, amelynek 1994 óta 11 fuvarozó és szállítmányozó cég együttműködésével sikerült a napi járatok számát 58-ról 20-ra, a járműkilométerek számát pedig 3000-ről 1450-re csökkentenie. A gépkocsik kihasználtsága pedig nem kevesebb mint 150-280%-kal nőtt. Nürnbergben ún. második generációs citylogisztikai projektnek tekinthető az ISOLDE belvárosi áruszállítási forgalomra kiterjedt tanulmány, melynek keretében egy belvárosi szolgáltató központot is kialakítottak. (érdekességképpen, itt a hagyományos gépkocsikon túl, három környezetbarát elektromos hajtású autó - Isolde-Mobil - is üzemel) A projekt keretében kedvezményes raktározási lehetőségeket kínálnak a kiskereskedők számára, valamint a közeljövőben újabb szolgáltatások bevezetését tervezik a nagycsaládosok, hátrányos helyzetűek segítésére, mozgássérülteknek is.
A citylogisztika a városmag, azaz a belváros szervezett áruellátásának, szabályozott tehergépjármű-forgalmának együttes megvalósítását jelenti.
Tartalmi összetevők:
A citylogisztika a városi áruszállítás összehangolását a kereskedő cégek között, továbbá a közös raktározási feladatok ellátását foglalja magában. Ez a konszolidált megoldás jól szolgálja a történelmi városrészek megóvását, illetve a környezeti terhelés csökkentését. A kisebb forgalom következtében kisebb a balesetveszély, csökken a tehergépjármű-forgalomnak a személygépkocsi-forgalomra gyakorolt lassító, akadályozó hatása. Mivel a magas és emelkedő telekárak, üzleti bérleti díjak miatt a belvárosi üzletek, áruházak esetében egyre kevesebb áru helyszíni raktározására nyílik lehetőség, a citylogisztikai központból viszonylag rövid idő alatt megoldható az üzletek megbízható, gyors áruutánpótlása. Az áruterítés mellett a citylogisztikai központba (CLK) visszatérő gépkocsikkal visszaszállíthatók az üres egységrakomány-képző eszközök, továbbá az üres és/vagy elhasznált csomagolóeszközök, hulladékok.
Koncepció:
A városi/lokális közlekedéspolitika kialakítása a helyi önkormányzat hatásköre, de annak egyben a nemzeti közlekedéspolitika integráns részét kell képeznie. A lokális közlekedéspolitika általában a személyforgalom kielégítő megszervezésére koncentrál, de emellett fontos eleme kell hogy legyen a teherforgalom és az áruáramlatok lehető leghatékonyabb lebonyolításának a megvalósítása is. Ez ugyanis egybecseng a fenti hármas célkitűzéssel, amennyiben a jól kialakított lokális logisztikai lánc és a hozzá tartozó integrált, intermodális infrastruktúra a lakossági és a vállalati áruellátási igények minőségi, a városi személyforgalmat kevésbé zavaró kielégítésével:
- segíti a GDP meghatározó hányadát előállító városi és agglomerációs területek gazdasági fejlődését,
- javítja a városi területek megközelíthetőségét és azok közlekedési kapcsolatait,
- hozzájárul a teherforgalom környezetre és életminőségre gyakorolt káros hatásainak mérsékléséhez.
A városi áruellátási lánc megszervezésében, a fokozottan jelentkező zsúfoltsági és környezetvédelmi problémák feloldásában egyre fontosabb szereppel bírnak az intermodális szállítás és a logisztikai szolgáltatások elemeit ötvöző korszerű citylogisztikai eljárások, amelyek jól illeszkednek a lokális közlekedéspolitika nemzeti közlekedéspolitikával is harmonizáló eszközrendszerébe.
A termékek életciklusához igazodó szállítási szokások a logisztikai szolgáltatások sokféleségéhez vezetnek. A nagyobb tételben szállított és kevesebbszer raktározott tömegtermékek mellett előtérbe kerülnek a pontosabb továbbítást, s így köztes (biztonsági) tárolást igénylő árucikkek. Az áruáramlatok szinkronizált lebonyolításával, megfelelő szervezéssel érhető el, hogy e tendenciák ne vezessenek kezelhetetlenné váló forgalmi helyzetekhez a közutakon. Így az érintett magánvállalatok és a helyi önkormányzatok lokális áruforgalmi tervezésben való együttműködése a legfontosabb tényező a hatékony és egyúttal a környezeti standardoknak is megfelelő városi és regionális logisztikai rendszerek kialakítása szempontjából.
Forrás: www.wikipedia.hu
Bár a citylogisztika alapvetően a belvárosi üzletek árufeltöltésének és logisztikájának megoldásával indult, mára már ettől nagyobb szabású feladatok is célként fogalmazódtak meg. Itt elsősorban a városi személyszállítás logisztikai szempontjaira gondolok. Tessék belegondolni, hogy mekkora logisztikai feladat pl. Budapest tömegközlekedésének (taxitól a metróig) megtervezése, kivitelezése, és üzemeltetése! Ebben a vonatkozásban alapvető fontosságú a közlekedéstudományok és a logisztika kapcsolata (ld. Társtudományok - Műszaki tudományok menüpont).
Hatásterületei:
beazonosíthatóak az alábbi területeken:
- • közlekedés minősége (időfelhasználás, útigény, csomópontok, kihasználtsági fok)
- • közlekedésbiztonság (konfliktusok, balesetek)
- területrendezés/területkihasználás:
- • a székhely minősége, előnyös fekvése, elérhetősége, kiszolgálási színvonal
- • a környezet minősége (emissziók, zaj, szétválasztó hatás)
- • energiafelhasználás
- • költségek (beruházások, üzemköltségek, költségfedezet)
- • haszonérték, megbízhatóság, rugalmasság, szolgáltatásminőség.
Leírás:
A regionális tudomány a városfejlesztésben már alkalmazza a logisztikát, mint tudományt, és mint eszközt az új korszak egyre bonyolultabb kihívásainak kezelésére. A belvárosi logisztikától így eljutunk a városi és ezen túlmenően a városkörnyéke / urbanizálódó térség fejlesztésének logisztikai megközelítéséig, ami lehetővé teszi a funkcionális újraértelmezést és annak beillesztését a városfejlesztési koncepcióba. A city-logisztika tehát ma már városi logisztikát jelent, amely fogalom azonban kiterjed a városkörnyék optimális működésének támogatására, a gazdasági forgalomból származó feladatokon túlmenően vizsgálja a személyek, információk, szervezetek közötti kapcsolatokat, hatásokat. Az előrejelzések, trendek figyelembevételével lehetőséget nyújt a városfejlesztés jövőbeni kihívásainak megválaszolására. Ugyanakkor a jövő fejlesztési feladatainak központi kérdése kétség kívül az energiafogyasztás hatásfokának javítása. A fajlagos energia-megtakarítás lehetőségeit számba véve, primer megtakarításként az erőforrás (motor) hatásfokának javításával, szekunder megtakarításként a jármű fejlesztésével, míg tercier megtakarításként a forgalom és a fuvar szervezésével, logisztikával érhető el.
Az energia-megtakarítás legígéretesebb területeként értelmezhető a tercier megtakarítás, annak vitathatatlanul környezetkímélő hatása miatt.
Hosszútávon reális veszélyként kell számolnunk azzal, hogy egy közepes il. nagyobb város közlekedési igényeinek exponenciális növekedése előbb-utóbb telített helyzetet hoz létre, és degresszív szakaszba kell átlépnie, mert a forgalom növekedése maga fogja megakadályozni a közlekedést. Remélhetőleg közös összefogással fel tudunk készülni erre, és preventív intézkedésekkel, a logisztika eszköztárának bevetésével meg tudjuk előzni városaink közlekedési infarktusát.
Attól függetlenül, hogy a logisztikát az ellátással foglalkozó (elosztó, gyűjtő) cégek vagy a forgalomszervezők, netán a lakosság szempontjából nézzük, végül is mindenkinek egy véges úthálózat különböző szempontú felhasználásáról kell képet, véleményt alkotni, esetenként döntést hozni. Nem véletlen tehát, hogy az integráció magasabb szintjén végül is a közlekedés jelenik meg, mint integráló koncepció, ezen belül is az egyre erősödő és a fenntartható fejlődéshez igazodó fenntartható közlekedés fejlesztési stratégiája. Mindez persze igazodik a fenntartható város koncepciójához is, amelyre ENSZ és uniós programok is létrejöttek már, s amelyek értelemszerűen tartalmazzák a fenntartható közlekedés koncepcióját is.
Forrás: www.wikipedia.hu
Ajánlat:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
